Post details

Vélhetően mindenki hallott már egyet-mást a sok hírverést látott Google Glass-ról, mely – a gyártó szerint legalábbis – új fejezetet nyit majd a személyi számítógépek és az okostelefonok világában. Bár a keresőóriás eredetileg 2013 Karácsonyára tervezte a Google okosszemüveg nyilvános premierjét, ez nem régen a jövő év tavaszára csúszott át.

A „szemüveg” valójában érdekes kifejezés, hiszen a fejre illeszthető, drótkeretes mini-számítógépben egyelőre semmilyen üveg nincs, azonban a végleges típus majd erre is biztosít lehetőséget (dioptriás üveg vagy napszemüveg lencse is helyezhető a keretbe). Maga a képernyő kicsinek tűnhet, mindazonáltal ilyen közelről nézve viselője nem véletlenül kap szeme elé 640×360 pixeles felbontásban egy ún. „kiterjesztett valóságot” (AR – alternative reality). Az okostelefonokkal könnyedén szinkronizálható, Android operációs rendszerrel üzemelő szemüveg természetesen fotók és videók rögzítésére alkalmas HD kamerával, mikrofonnal, hangszóróval, valamint csatlakoztatható fülhallgatóval érkezik, és akkumulátora átlagosan egy napig bírja egy feltöltéssel. Ám a felsoroltakat manapság már akár egy egyszerű telefontól is elvárhatjuk – a szemüveg-számítógép egyedisége másban rejlik. Egyszerűen elképzelhető, hogy ha a szemünk előtt van a kamera, bármikor, bármilyen helyzetben megörökíthetjük amit látunk, ráadásul kéz nélkül: ki ne emlékezne a Google Glasst bemutató legelső videó „OK Glass” parancsszavára? Egy hangvezérléses, fejre illeszthető számítógép elképesztő távlatokhoz vezethet – gondoljunk csak a forgalomban való navigálásra, vagy a szinkrontolmácsolás funkcióra! –, és nem feltétlenül csak a technika-bolond magánfelhasználók körében.

Az ipari alkalmazásban rejlő lehetőségeket jól példázzák a GE – a szemüveget az elsők között tesztelő – repüléstechnikai osztályának szóvivőjének szavai: „A szemüveggel a kezünk használata nélkül is fogadhatunk információkat, így a műszaki szakemberek olyan környezetben is használhatják, ahol egyébként nem tudnának mobil eszközt a kezükben tartani”. A GE Aviation után a cég az olaj- és gázipari, az energia- és vízügyi, valamint egyéb üzletágaiban is alkalmazza a Google Glasst.

Az iparban dolgozó szakemberek mellett már a Bundesliga is felvettette a jövőbeli használat kérdését. Véleményük szerint okosszemüveget viselve a bíróknak könnyebb lenne a futballpályán azonnal tisztázniuk a kérdéses eseteket, és egy Google Glass nagyságrendileg nagyobb szabadságot biztosítana számukra, mint egy videobíró.

A szemüveget jelenleg kb. 2000 fejlesztő, és nagyjából 8000, szintén a fejlesztési program részét képező tesztelő felhasználó viselheti. A Google novemberben jelentette be, hogy tovább kívánja bővíteni az előrendelők körét: a programban már részt vevő szerencsések egy-egy meghívót küldhetnek ki, ezáltal további 8000 embert vonva be a tesztfázisba. A szemüveg természetesen nekik sincs ingyen, sőt: a prototípus ára jelenleg 1500 dollár, azonban az igazi geeket – úgy látszik – ez sem tarthatja vissza sokáig. A végleges termék áráról még nincs pontos információ, ám valószínűleg az sem lesz sokkal olcsóbb. Mivel más, az informatika világában nagyágyúnak számító cégek (így a Sony vagy az Apple) is dolgoznak a saját okosszemüveg-szabadalmukon, csak reménykedhetünk, hogy némi egészséges árverseny azért ki fog alakulni…

Közben a Google Glass körül igencsak csapkodnak a villámok. A közérdeklődést fenntartandó, a cég havonta publikál az újabb és újabb fejlesztéseiről, azonban a negatív sajtó is kiváló reklámot jelent az okosszemüveg tervezőinek. Már több amerikai étteremből és kávézóból tiltották ki a szemüveg használóit személyiségi és magánszférához való jogokra hivatkozva. Nem ez lenne az első kamerás rögzítőeszköz, amellyel szinte észrevétlenül lehet képeket vagy felvételt készíteni, azonban a Google Glass – úgymond – ijesztőbben fest: a publikum talán még nincs tökéletesen tisztában azzal, hogy mire is képes (vagy nem képes) a futurisztikus fémkeret viselője. Hasonlóan érdekes fejlemény, hogy nem régen Los Angelesben közúti ellenőrzést végző rendőrök megbüntettek egy Google szemüvegben vezető nőt, mondván, az eszköz figyelemlekötő hatása miatt akadályozza őt a biztonságos vezetésben. Könnyen látható, milyen paradoxonhoz vezet ez a Glass méltán reklámozott vezetéssegítő funkcióját tekintve, de még semmi sem végleges: törvényi szabályozás még nem történt az Egyesült Államokban. Európában az Egyesült Királyság már hivatalosan is megtiltotta az okosszemüvegben való vezetést, míg a német Közlekedési Minisztérium egyelőre nem kötelezi el magát. Kiegészítő információ: a Mercedes nemrég különleges fejlesztési együttműködésbe fogott a Google Glass-szal, úgyhogy reméljük, nem dolgoznak potyára!

Akár ilyen lesz, akár olyan; akár megengedik, akár betiltják: mi már nagyon várjuk, hogy Magyarországon is megpillanthassuk az első Google Glass-t viselő embert az utcán. Természetesen erre csak jóval később fog sor kerülni – a terméket először csak az USA-ban hozzák forgalomba –, de mi hűségesen izgulunk, és boldogan fogadunk minden új hírt, funkciót, színt és programot, amit a fejlesztők kiötlöttek!