Post details

Interjú Deák Attilával, a TR-Soft programozójával és alapító tagjával

Deák Attila jelen volt a cég megszületésénél, interjúnkban arra kértük, idézze fel a TR-Soft történetének legfontosabb állomásait

Mióta dolgozol a TR-Softnál?

Alapítóként tulajdonképpen a cég megalakulása óta, immáron tizenhatodik esztendeje. 2001-ig mellékállásban, azóta pedig főállásban dolgozom a cégnél.

Hogyan kezdődött a közös munka?

Az alapítókkal középiskolás korunk óta ismerjük egymást, de az iskola befejezése után másfelé sodort bennünket az élet. Én egy műszaki főiskolára mentem, majd a MOL-nál helyezkedtem el az IT részlegen. De ezalatt is folyamatosan tartottuk a kapcsolatot, egy társaságba jártunk. Már a főiskola alatt is készítettem programokat, de csak „hobbiból”, illetve más cégek alvállalkozóiként. Azután felmerült az ötlet, hogy miért nem alapítunk egy céget, és fejlesztünk annak a keretein belül? Szó-szót követett, végül belevágtunk.

Szerinted melyek a cég történetének legfontosabb állomásai?

Alapvetően három, egymástól jól elkülöníthető szakaszra bontható a cég eddigi története. Az 1997-től 2000-ig tartó időszakot kezdeteknek nevezném. A céget ketten hoztuk létre, és munka után dolgoztunk az alkalomszerűen adódó megrendeléseken. Hamarosan csatlakozott hozzánk a harmadik alapító tag is, és egyre több új megrendelést kaptunk. Ez teremtette meg a stabil szakmai és pénzügyi alapot a továbbfejlődéshez. 2001-ben indult a fejlődési szakasz. Kis létszám, családias légkör és folyamatos fejlődés jellemezte ezt az időszakot. A biztos hátteret nagy cégek állandó megrendelései adták, és emellett egyre több kisebb-nagyobb partnerrel bővült ügyfélkörünk. 2008-ban indult az átalakulás: a gazdasági környezet változása következtében az ügyfélkör is módosult, egyre nagyobb szerepet kaptak és kapnak ma is a kis- és középvállalkozások. Ez szervezeti és működési átalakulást, valamint a létszám növelését tette szükségessé – ez a folyamat jelenleg is tart.

Melyik a kedvenc modulod?

Számomra nincsen egyetlenegy kitüntetett modul sem. Általában szeretem a programjaink struktúráját, felületeit, mert könnyen átláthatóak, egyszerűen használhatóak és – mindenféle elfogultság nélkül állíthatom – szépek is. Ha mégis választanom kell, akkor az olyan modulokat szeretem legjobban, amelyek valamilyen egyediséget tartalmaznak, vagy valami kis plusz kell a megvalósításukhoz.

Mit szeretsz legjobban a munkádban?

Leginkább az tetszik benne, hogy nagyon sokféle területről érkeznek a partnercégeink, és ennek köszönhetően rengeteg féle szakmával kell megismerkednünk ahhoz, hogy jól használható rendszert tudjunk fejleszteni a számukra. Meg kell ismernünk a speciális folyamatokat, a szakmai nyelvezetet – ez sokszor komoly kihívások elé állít bennünket, hiszen az orvos-szakmai rendszerektől a fémipari gyártáson át a forgalomtechnikai üzemvitelig elég széles skálán mozognak azok a cégek, amelyek ügyviteli folyamatait a mi szoftverrendszerünk támogatja. A hétköznapokban persze nem mindig ennyire változatos a munka, sokszor egyhangú robotolással jár némelyik munkafázis, de ez is szükséges ahhoz, hogy egy egységes egésszé álljon össze a rendszer.

Mi akartál lenni gyerekkorodban?

Az igazat megvallva régész. Két dolog érdekelt világéletemben: az egyik a történelem, a másik pedig a műszaki dolgok, ezen belül a matematika és a fizika. Mindig is tudni akartam, hogy honnan jöttünk, miért lettünk ilyenek, és ezekre ad választ – szerintem – a történelem. A világ működésének, logikájának megértéséhez és leírásához pedig a természettudományok adnak segítséget.  Végül is a műszaki irányvonal felé terelődött az életem, többek között sok szerencsés véletlennek és néhány tudatos döntésnek köszönhetően – és nem utolsó sorban amiatt, hogy sokkal tehetségesebbnek mutatkoztam ezen a területen.

Mit vársz a következő időszaktól?

Elég nehéz időszak előtt állunk, új kihívásokkal kell szembenéznünk. Ez egyrészt abból adódik, hogy megváltozott a gazdasági környezet, másrészt hogy folyamatosan növekszik a cég, amihez alkalmazkodnunk kell. Át kell gondolnunk a munkafolyamatainkat, mindenkinek meg kell találnia a helyét az új struktúrában, de szerintem jó úton járunk. Úgyhogy bizakodóan tekintek a jövőbe.